Milyen betegség a HCV fertőzés?

A hepatitisz C vírus (HCV) elsősorban vérrel, vérkészítménnyel vagy vérzéses beavatkozással/tevékenységgel (pl. nem megfelelő körülmények között végzett tetoválás, akupunktúra, közös borotva-, manikűrolló-, vagy fogkefehasználat, stb.) terjedő fertőző betegség. A fertőzés elszenvedésekor ritkán alakul ki tünetekkel járó heveny (akut) májgyulladás, viszont a fertőzés az esetek nagyobb részében (50-70%) idültté (krónikussá) válik, ami legtöbbször tartós májgyulladással jár (idült HCV hepatitisz). Ilyenkor – kezelés nélkül – hosszú évtizedek alatt májzsugorhoz és/vagy májrákhoz és ezek következményeihez vezethet. Más esetekben az idült fertőzés májgyulladás nélkül zajlik (10-20%). Világszerte mintegy 70 millió (Magyarországon kb. 50.000) lehet a fertőzöttek száma. A HCV fertőzés ma már gyógyítható. Az időben történő felfedezéssel és kezeléssel megelőzhető a májzsugor, elkerülhetők a súlyos következmények. További tájékoztatást találhat a Heveny májgyulladás címszó alatt.

Hogyan terjed a HCV fertőzés?

A HCV elsősorban vérrel, vérkészítménnyel vagy vérzéssel járó beavatkozással/tevékenységgel terjed. Napjainkban a legfőbb fertőzési út az intravénás kábítószer használat. Ritkább az egyéb – legtöbbször szintén vérzéssel kapcsolatos – átviteli mód: szülés, szexuális átvitel, felszippantható kábítószer (orrnyálkahártya sérülése, közös szippantó eszköz), nem megfelelő higiénés körülmények között végzett akupunktúra, tetoválás, testékszer behelyezése, közös borotva-, manikűrolló-, vagy fogkefehasználat, orvosi beavatkozás, pl. vesepótló kezelés (dialízis).

A vérkészítmények 1992-ben megkezdett ellenőrzése előtt a vérrel, vérkészítménnyel történő átvitel volt a legjellemzőbb. Napjainkban a vérkészítményeket szigorúan ellenőrzik, az egészségügyi ellátások pedig egyszer használatos eszközökkel, megfelelő higiénés rendszabályok betartásával történnek. Ezért a vírusátvitel veszélye az orvosi ellátás során manapság elenyésző. Ugyanakkor az 1992 előtt vért, vérkészítményt kapók veszélyeztetetteknek tekintendők, és szűrendők. A szexuális úton történő fertőződés valószínűsége tartós párkapcsolatokban elenyésző (1-2%), de bizonyos szexuális szokások szintén veszélyforrásnak tekinthetők (különösen férfi homoszexualitás, promiszkuitás, partnerek gyakori váltogatása). A fertőzött anyák újszülöttjei csak néhány százalékban fertőződnek meg. Javasoljuk, hogy fertőzöttségének kockázatát internet alapú, okos telefonon is elérhető, de nem validált kockázatbecslő kérdőív kitöltésével mérje fel.

 

Milyen tünetekkel jár a heveny (akut) HCV fertőzés?

A fertőzés következtében legtöbbször nem alakul ki heveny (akut) májgyulladás, ilyenkor tünetet sem okoz. Amennyiben a fertőzés tüneteket okoz, a HCV által okozott heveny májgyulladás ugyanúgy zajlik, mint a többi heveny májgyulladás. A bevezető tünetek (pl. levertség, étvágytalanság, fáradékonyság) általában enyhék, a sárgaság lehet elhúzódó, előfordul visszaesés. Ilyen esetekben a fertőzés kezelés nélkül 6 hónapon belül spontán gyógyulhat; 6 hónap után a fertőzés a legtöbb esetben krónikussá válik. Extrémen ritkák a súlyos heveny májgyulladással járó esetek.

 

Milyen tünetekkel jár az idült (krónikus) HCV fertőzés?

Legtöbbször az idült fertőzés sem okoz panaszokat. A fertőzöttség gyanúja sokszor véletlenül, más okból végzett laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat kóros lelete alapján merül fel. A laboratóriumi vizsgálati leletekben a GPT érték gyakran emelkedett, de a normális „rutin” laboratóriumi leletek (pl. normális májenzim értékek) nem zárják ki a fertőzés lehetőségét!

A HCV által okozott idült májgyulladás fáradékonysággal, csökkent munkavégző-képességgel, enyhe emésztési zavarokkal, puffadással járhat. Előrehaladott májbetegségben a májzsugor (lásd itt) és következményeinek jelei/tünetei alakulhatnak ki: sárgaság, hasi folyadékgyülem (hasvízkór, ascites), alvászavar, feledékenység, tudatzavar, fogyás, izomvesztés, tápcsatornai vérzés. Ezek közvetlen életveszélyes állapotot eredményezhetnek.

Előfordulhatnak továbbá a májon kívüli szervekben is eltérések a fertőzés miatt: pl. érgyulladás (vasculitis) miatt bőrelszíneződés a lábszárakon (piros, majd megbarnuló pöttyök), ízületi gyulladás miatti panaszok, vesebetegség laboratóriumi vagy klinikai jelei, nyirokrendszeri daganat miatt nyirokcsomó-megnagyobbodás, csontritkulás miatt csigolya-összeroppanás vagy csonttörés.

 

Szükség-e gyógyszeres kezelés a HCV által okozott májgyulladás kezelésére?

Az idült (krónikus) HCV fertőzés ma már rövid (8-12-16-24 hetes), igen jól tolerálható, szájon át szedhető, direkt a vírusra ható HCV elleni gyógyszer-kombinációkkal lényegében mindenkinél felszámolható. Az ehhez szükséges igen hatékony készítmények térítésmentesen állnak a magyar betegek rendelkezésére, a hozzájutás sorrendjét a betegség előrehaladottsága, és egyéb, a kezelésbe vonás sürgősségét meghatározó körülmények befolyásolják.  Mind a kezelés szükségességéről, mind az optimális kezelési stratégiáról egyénre szabottan a betegség kezelésében jártas szakembernek kell döntenie.

 

Van-e gyógyulás a HCV fertőzésből?

A HCV által okozott heveny (akut) májgyulladás a fertőzöttek 20-50%-ában spontán gyógyul.  Heveny májgyulladás esetén a gyógyulást a klinikai javulás, a májenzimek és a májműködés laboratóriumi paramétereinek normalizálódása mellett a vírus nukleinsav (HCV RNS) eltűnése jelzi.

Az idült HCV fertőzés gyógyszeres kezeléssel gyógyítható (lásd HCV kezelése címszó). Az időben felfedezett, nem előrehaladott stádiumú betegeknél a vírus elpusztítása a májzsugor és következményeinek elkerülését, lényegében teljes gyógyulást eredményez. Ez különösen fontossá teszi a veszélyeztetettek szűrését és a fertőzöttek korai kezelését. Az előrehaladott stádiumú májbetegeknél a vírusmentessé válás ellenére a teljes gyógyulás és a következmények elkerülése gyakran nem lehetséges, ezért az ilyen állapotú betegek követése a fertőzés gyógyulásától függetlenül is szükséges.

A vírus elleni ellenanyag (anti-HCV) a fertőzés gyógyulását követően is kimutatható marad, de a vírus nukleinsav (HCV RNS) nem. A gyógyulás nem eredményez védettséget ismételt HCV fertőzéssel szemben.

 

Hogyan ismerhető fel a HCV fertőzés?

Az érintettek jelentős részénél a fertőzés a szokásos orvosi vizsgálatokkal (beleértve a szokásos laboratóriumi vizsgálatokat) nem derül ki. A fertőzöttség kockázata internet alapú, okos telefonon is elérhető, de nem validált kockázatbecslő kérdőív kitöltésével ítélhető meg. A fertőzés szempontjából veszélyeztetetteknél és a májbetegségben szenvedőknél a fertőzöttség szűrése a vírus elleni ellenanyag vizsgálatával történik (HCV elleni ellenanyag, anti-HCV). Ez azonban csak több héttel a fertőződés után jelenik meg a vérben, és olyan egyéneknél is kimutatható, akik meggyógyultak már a betegségből. A fertőzés korai kimutatása és a fertőzöttség fennállásának igazolása a vírus nukleinsav kimutatásával történik (HCV RNS). Ennek jelenléte esetén általában kezelése szükséges.

A HCV által okozott heveny (akut) májgyulladásban a laboratóriumi leletek hasonlóak lehetnek az egyéb májgyulladást okozó vírusok által miatt kialakuló heveny májgyulladásban szenvedőknél észleltekhez (kóros májfunkciós próbák, emelkedett májenzimek). A vírus által okozott idült (krónikus) májgyulladásban a vírus (HCV RNS) jelenlétének igazolása mellett ismételt májenzim vizsgálatok, a májműködés paramétereink vizsgálata, valamint a májszerkezet ultrahanggal valamint elasztográfiás módszerrel történő vizsgálata szükséges. Napjainkban a májból történő mintavételre csak kivételesen, más eredetű májbetegség kizárására van szükség. A kivizsgálás a májbetegekkel és/vagy fertőző betegekkel foglalkozó centrumokban történik (lásd itt).

 

Előfordulhat-e hogy HCV fertőzött vagyok?

Tekintettel arra, hogy a fertőzöttek jelentős részénél a fertőzés tünetmentesen zajlik, potenciálisan bárki lehet HCV fertőzött. A kockázati csoportba tartozók és a májbetegek szűrése indokolt. Fertőzöttségének kockázatát internet alapú, okos telefonon is elérhető kockázatbecslő kérdőív kitöltésével ítélheti meg. Kitöltése csak néhány percet vesz igénybe, mindenki számára ajánlható.

 

Hogyan előzheti meg, hogyan kerülheti el a HCV fertőzést?

A HCV ellen hatékony védőoltás nem áll rendelkezésre. A biztonságos szexuális élet (alkalmi partnerek kerülése, óvszerhasználat), a megfelelő higiénés szabályok betartása orvosi beavatkozások, tetoválás, akupunktúra, testékszer behelyezése kapcsán, a borotva, fogkefe, személyes higiénés eszközök közös használatának kerülése, más személyek vérével történő szennyeződés megelőzése segíti a fertőzés elkerülését.

A kábítószerhasználat önmagában is egészségkárosító! A leszokáshoz kérje szakember segítségét! Injekcióval beadott kábítószer esetén a közös tű és/vagy fecskendőhasználat, orron át felszippantható kábítószerek esetében a közös szippantóeszköz-használat jelentősen növeli a HCV fertőzés átvitelének esélyét. (A felszippantásra használt eszköz felsértheti az orrnyálkahártyát, ami szemmel nem látható mikrovérzések útján vezethet vírusátvitelhez.)

Valamennyi fertőzött (beleértve a tünetmentes hordozókat) potenciális fertőzésforrásnak tekinthető – a családon belül és a mindennapi életben azonban szigorú megelőző intézkedések nem szükségesek. Váltott partnerekkel történő szexuális érintkezéskor óvszer használata javasolt – mely egyúttal más nemi úton terjedő fertőzéseket is megelőzhet. Ugyanakkor a tartós kapcsolatban élőknél az átvitel veszélye minimális.

A HCV fertőzött egyén vére (és esetleg testnedvei) már a tünetek megjelenése előtt is, és a tünetek megszűnését követően is fertőzőképesek lehetnek. A fertőzött vagy fertőzésen átesett egyén önkéntes véradáson NE jelentkezzen!

 

Súlyos betegség-e a HCV fertőzés?

A HCV által okozott heveny (akut), sárgasággal járó májgyulladás általában nem súlyos, de elhúzódó lehet, és előfordulhatnak visszaesések. Ugyanakkor a betegek több mint felében tartós (krónikus) HCV fertőzés alakul ki. A HCV által okozott idült (krónikus) májgyulladás az esetek jelentős részében lassan, évtizedek alatt májzsugorhoz, majd annak következményeihez vezet. Megnő a májrák megjelenésének az esélye is. Mindezek rontják az életminőséget, a munkavégző-képességet és az életkilátásokat. Lásd még a májzsugor címszó alatt.

Részletes kivizsgálás és tartós követés nélkül nem állapítható meg, hogy kinél válik a fertőzés tartóssá, és kinél okoz idővel súlyos májbetegséget.  Az idült májgyulladás kialakulásának megelőzése, időben történő felismerése és kezelése érdekében a fertőzés szempontjából veszélyeztetetteknél, valamint valamennyi májbetegnél a HCV (és HBV) fertőzöttség vizsgálata szükséges.

 

---

Hepatitisz B vírus (HBV) fertőzés

Milyen betegség a HBV fertőzés?

A hepatitisz B vírus (HBV) vérrel és testnedvekkel terjedő fertőző betegség. A megfertőzötteknél tünetekkel járó vagy tünetek nélkül zajló, heveny vagy idült májgyulladást (hepatitiszt), más esetekben májgyulladás nélküli fertőzöttséget okoz. A fertőződéskor kialakuló heveny májgyulladás gyakran sárgasággal jár, de legtöbbször kezelés nélkül 6 hónapon belül spontán gyógyul (bár ismertek nagyon súlyos, esetenként halálos kimenetelű esetek is). Másrészt az élethosszig tartó idült fertőzés évtizedek alatt májzsugorhoz és/vagy májrákhoz és ezek következményeihez vezethet. Elterjedt betegség, világszerte negyed milliárd (Magyarországon 20-30.000) lehet a fertőzöttek száma. A fertőzésen valaha átesettek száma ennek tízszerese lehet. A vírus szaporodása gyógyszeres kezeléssel jól gátolható, ezzel – időben felismert és kezelt betegeknél – a májzsugor és következményeinek kockázata minimalizálható. További tájékoztatást találhat a Heveny májgyulladás címszó alatt.

 

Hogyan terjed a HBV fertőzés?

A HBV vér, vérkészítmények, fertőzött vérrel szennyezett orvosi eszközök, testváladékokkal történő érintkezés révén terjed, beleértve a szexuális érintkezést és a véletlenszerű éles/szúró tárggyal történő sérüléseket is. A vírus áthatol a nyálkahártyákon, illetve a láthatatlan bőrsérüléseken át bejutó kis mennyiségű vér vagy testnedv (nyál, ondó, hüvelyváladék) is fertőzést okozhat. Ezért veszélyforrást jelent a tetoválás, az akupunktúra, a testékszer felhelyezés, a közös borotva-, fogkefe használata is. Különösen veszélyeztetettek az intravénás droghasználók, valamint a szexuális partnerüket gyakran váltogató nők és férfiak. A vírus a hordozó anya újszülöttjét is megfertőzheti. Javasoljuk, hogy fertőzöttségének kockázatát internet alapú, okos telefonon is elérhető, de nem validált kockázatbecslő kérdőív kitöltésével mérje fel.

 

Milyen tünetekkel jár a heveny (akut) HBV fertőzés?

A fertőzés és az általa okozott májbetegség gyakran tünetmentesen zajlik, csak a vérvizsgálat mutatja ki. A fertőzöttek jelentős része olyan tünetmentes vírushordozó, akinél a vírus nem okoz betegséget. Ezért fertőzöttségükről esetleg nem is tudnak. Vérük mégis nagy mennyiségű vírust tartalmaz, így másokat megfertőzhetnek. A heveny fertőzéskor a vírushordozás és a fertőzőképesség a tünetekkel járó esetekben is hónapokkal megelőzheti a sárgaság megjelenését és a májgyulladással járó tüneteket. Másrészt a vírushordozás és a fertőzőképesség a sárgaság és a májgyulladás megszűnése után is hosszú ideig fennállhat, illetve a megfertőződött gyermekek 80-90%-ában, a megfertőződött felnőttek 10-15%-ában egész életen át tart.

A fertőzés által okozott heveny májgyulladás kezdeti (bevezető) tünetei: rossz közérzet, levertség, fáradékonyság, étvágytalanság, émelygés, hányás, hasi/májtáji fájdalom. Kísérheti láz, izom és ízületi fájdalom, valamint bőrkiütés is (viszkető, csalánkiütésszerű). A bőrviszketés, sötétebb vizelet, világosabb széklet, sárgaság ezt követően szokott jelentkezni, és megjelenésekor az egyéb tünetek gyakran enyhülnek. A sárgaság egy-két hónapig, néha tovább is eltarthat. A májgyulladás ideje alatt jellemzőek a táplálkozási/emésztési zavarok, ami miatt jelentős fogyás léphet fel. A sárgaság elmúlását majd a májgyulladás megszűnését követően sokáig csökkent maradhat a beteg munkabíró képessége, elhúzódó lehet a fáradékonyság.

A heveny májgyulladás legsúlyosabb ritka következménye a májelégtelenség, ami elvétve halálhoz is vezethet. Súlyos májgyulladás esetén kórházi kezelés szükséges.

 

Milyen tünetekkel jár az idült (krónikus) HBV fertőzés?

A gyermekkorban fertőződöttek 80-90%-ánál, a felnőttkorban fertőződöttek egytizedénél válik idültté a HBV fertőzés, ami élethosszig tartozó vírushordozást és fertőzőképességet eredményez. Az idült fertőzöttek kisebb része tünetmentes hordozó (májgyulladás nélküli), jelentős részüknél azonban idült májgyulladás, ennek talaján májzsugor és/vagy májrák, vagy egyéb szövődmény alakul ki. Ez utóbbi esetekben a tünetek és következmények nem különböznek lényegesen más idült májbetegségek tüneteitől/következményeitől – egyetlen kivétellel: HBV fertőzötteknél májzsugor nélkül is kialakulhat májrák, és ennek kockázata magasabb, mint más májbetegségekben. Ezért a HBV vírust un. onkogén (rákkeltő) vírusnak tekintjük.

Szükség-e gyógyszeres kezelés a HBV által okozott heveny (akut) májgyulladás kezelésére?

A szokásos lefolyású heveny májgyulladás tünetei (amennyiben vannak) enyhíthetők, de a betegség lefolyását meggyorsítani nem tudjuk, és általában nem is szükséges. A betegség első heteiben fontos az ágynyugalom: az étkezésen, tisztálkodáson, szükségleteken túl a beteg minél több időt töltsön vízszintesen. A betegség kezdeti, legsúlyosabb szakaszában kórházi ellátás ajánlott, de a kímélő életmód és étkezés a lábadozás időszakában is indokolt.  Tápláló, vitamindús, könnyű, vegyes étrend, az alkohol és más mérgező anyagok kerülés szükséges. Multivitaminok szedése ajánlható. Hányinger, étvágytalanság esetén a beteg etetését nem szabad erőltetni, de a megfelelő folyadékfogyasztást biztosítani kell. Ne terheljük a májat nem feltétlenül fontos gyógyszerekkel! Probléma esetén kérdezze meg kezelőorvosát.

A vírus elleni gyógyszeres kezelésre csak bizonyos társbetegségekben szenvedő, vagy daganatellenes-, illetve a szervezet védekező-rendszerét befolyásoló szereket szedő betegeknél van szükség. Erről a betegség kezelésében jártas szakembernek kell döntenie.

 

Szükség-e gyógyszeres kezelés a HBV által okozott idült (krónikus) májgyulladás kezelésére?

A HBV által okozott idült májgyulladás általában kezelést igényel. A kezelés célja kettős: a fertőzőképesség megszüntetése és a késői szövődmények, a májzsugor és a májrák megelőzése. Nem feltétlenül szükséges azonban gyógyszeres kezelés alacsony vírusszaporodás esetén, illetve az un. tünetmentes hordozóknál (nincs májgyulladás). Ilyen esetekben is szükséges ugyanakkor a rendszeres (évenkénti) ellenőrzése, mert a vírusszaporodás és a betegség aktivitása idővel változhat.

Amennyiben kezelés szükséges, a két alapvető kezelési mód a szervezet immunrendszerét speciálisan erősítő un. pegilált interferon injekció (egyidejű HDV fertőzés esetén ez alkalmazandó), vagy a vírus ellen közvetlenül ható tabletta használható. Mind a kezelés szükségességéről, mind az optimális kezelési stratégiáról egyénre szabottan a betegség kezelésében jártas szakembernek kell döntenie.

Valamennyi fertőzött (beleértve a tünetmentes hordozókat) potenciális fertőzésforrásnak tekinthető. Ezért a párkapcsolatokban, családban megfelelő megelőző intézkedések szükségesek – beleértve a közvetlenül veszélyeztetett, nem védett személyek vakcinálását, a megfelelő higiénés szabályok betartását (közös személyi higiénés eszközök használatának kerülése), valamint a nem védett partnerrel történő szexuális érintkezéskor az óvszer használatát.

 

Van-e gyógyulás a HBV fertőzésből?

A HBV által okozott heveny májgyulladás a felnőttkorban fertőződöttek 90%-ánál spontán gyógyul. A gyógyulás a klinikai javulás, a májenzimek és a májműködés laboratóriumi paramétereinek normalizálódása mellett a diagnózis megállapítására használt vírusfehérjék, ellenanyagok, és nukleinsav vizsgálata alapján állapítható meg. A gyógyultaknál egész életre szóló védettség alakul ki. Ugyanakkor a HBV-ből gyógyult egyéneknél a fertőzés speciális körülmények között ismét aktiválódhat (különösen a szervezet védekezőrendszerét érintő súlyos betegségek és gyógyszerek szedése). Másrészt a gyógyultaknál is magasabb a máj daganatos betegségeinek veszélye, mint a fertőzésen át nem esetteknél.

Az idültté vált HBV fertőzés általában gyógyszeres kezeléssel csak ritkán szüntethető meg (< 10%), legtöbbször egész életre szóló fertőzöttséget és fertőzőképességet jelent. Ugyanakkor a rendelkezésre álló gyógyszerek tartós szedésével a vírusszaporodás szinte minden esetben jól gátolható, ezzel a szövődmények kockázata csakúgy, mint a fertőzés továbbadásának veszélye jelentősen csökkenthető/minimalizálható.

 

Hogyan ismerhető fel a HBV fertőzés?

Az érintettek jelentős részénél a fertőzés szokásos orvosi vizsgálatokkal (beleértve a típusos labor vizsgálatokat is) nem derül ki. A fertőzés szempontjából veszélyeztetett tünetmentes egyéneknél és a májbetegségben szenvedőknél a fertőzöttség vizsgálatára a vírus felszíni fehérjéjének vizsgálata szolgál (hepatitisz B felszíni antigén, HBsAg), de a korábbi fertőzés és a védettség kimutatására a vírus elleni ellenanyagok vizsgálata is fontos (HBc elleni ellenanyag és HBs elleni ellenanyag). A HBsAg jelenléte esetén a vírus szaporodásának megítélésére a vírusnukleinsav kimutatása (HBV DNS) és mennyiségének meghatározása szükséges. A vírus által okozott idült májgyulladás (HBV hepatitisz) diagnózisának felállításához a vírus jelenlétének igazolása mellett ismételt májenzim vizsgálatok, a májműködés paramétereink vizsgálata, valamint a májszerkezet ultrahanggal illetve elasztográfiás módszerrel (esetleg májbiopsziával) történő vizsgálata szükséges. A fertőzöttek egy része (kb. 10%) hepatitisz D vírussal (HDV) is fertőzött, ezért ennek jelenléte is vizsgálandó. A kivizsgálás általában a májbetegekkel és/vagy a fertőző betegekkel foglalkozó centrumokban történik (lásd itt).

 

Előfordulhat-e hogy HBV fertőzött vagyok?

Tekintettel arra, hogy a fertőzöttek jelentős részénél a fertőzés tünetmentesen zajlik, potenciálisan bárki HBV fertőzött lehet. A kockázati csoportba tartozók és a májbetegek szűrése indokolt. Fertőzöttségének kockázatát internet alapú, okos telefonon is elérhető kockázatbecslő kérdőív kitöltésével ítélheti meg. Kitöltése csak néhány percet vesz igénybe, mindenki számára ajánlható.

 

Hogyan előzheti meg, hogyan kerülheti el a HBV fertőzést?

A HBV ellen hatékony védőoltás áll rendelkezésre, mely Magyarországon 1998 óta a 12 éves serdülőkorúaknál, valamint a betegellátásban foglalkoztatottaknál kötelező. Vakcináció bárki másnál is végezhető, de különösen ajánlott más májbetegségen szenvedőknél, és magas kockázattal járó életvitelt folytatóknál (pl. szexuális partnerek gyakori váltogatása, homoszexuális férfiak, intravénás vagy felszippantható kábítószert használók). Tartós védelmet csak a megfelelő időben beadott 3 oltás biztosít. A HBV vírust hordozó édesanya újszülöttjének aktív és passzív védőoltást kell kapnia. A HBV elleni védőoltást háziorvosától kérheti, gyógyszertárakban receptre beszerezhető.

A biztonságos szexuális élet (alkalmi partnerek kerülése, óvszerhasználat), a megfelelő higiénés szabályok betartása orvosi beavatkozások, tetoválás, akupunktúra, testékszer behelyezése kapcsán, a borotva, fogkefe, személyes higiénés eszközök közös használatának kerülése, ismeretlen személyek vérével történő szennyeződés megelőzése segíti a fertőzés elkerülését. A HBV fertőzésen átesett egyén vére és testnedvei már a tünetek megjelenése előtt is, és még a tünetek megszűnését követően is hónapokig (a tartósan fertőzötté válóké élethosszig) fertőzőképesek lehetnek. Ezért a fertőzött vagy fertőzésen átesett egyén önkéntes véradáson NE jelentkezzen!

 

Súlyos betegség-e a HBV fertőzés?

A HBV fertőzés a fertőzöttek egy részében súlyos betegséget okoz. Egyrészt ritkán súlyossá (esetenként halálos) kimenetelű lehet a vírus által okozott heveny májgyulladás. Másrészt az idült fertőzés évtizedek alatt májzsugorhoz és/vagy májrákhoz, valamint ezek szövődményeihez vezethet (lásd ott), rontja a munkavégző-képességet, az életminőséget, megrövidíti a várható élettartamot. Harmadrészt a májon kívüli szervekben is problémákat okozhat a fertőzés: bőrelváltozások, ízületi problémák, vesebetegség, érbetegség, stb.

Részletes kivizsgálás és tartós követés nélkül nem állapítható meg, hogy kinél válik a fertőzés tartóssá, és kinél okoz idővel súlyos májbetegséget.  Az idült májgyulladás kialakulásának megelőzése, időben történő felismerése és kezelése érdekében a fertőzés szempontjából veszélyeztetetteknél, valamint valamennyi májbetegnél a HBV (és HCV) fertőzöttség vizsgálata szükséges.